A hazai energiaipar a rendszerváltozás után gyökeresen átalakult: az energiaigényes iparágak gyorsan leépültek, a mélyfelszíni szénbányászat gyakorlatilag megszűnt, az energiahordozók közül a földgáz vált meghatározóvá. A fosszilis energiahordozók aránya a primer energiahordozók között a rendszerváltozás idején 80% volt, 2009-re mindössze 5 százalékkal csökkent. Földgázimport igényét hazánk az elmúlt két évtizedben alapvetően keleti forrásokból, leginkább Oroszországból fedezte. Az ellátásbiztonságot fokozza, hogy köszönhetően a zsanai tárolókapacitás bővítésnek a térségben kiemelkedő mennyiségű tárolókapacitással rendelkezik az ország.

A hazai gáztermelés az ezredforduló után nagyjából az igények 25%-át fedezte. A belföldi kitermelés az elmúlt években stabil, évi 2,5-2,6 milliárd köbméter. A jelenlegi számítások szerint az ország biztosan kitermelhető gázvagyona 38 évre elegendő. Bár sokan fűznek nagy reményeket a hazai nem konvencionális források feltáráshoz és kitermeléshez, eddig az ilyen jellegű próbálkozásokat nem koronázta siker. A 2030-ra várható hazai energiafogyasztás prognosztizálásra különböző forgatókönyvek készültek, ezekben kulcskérdés, hogy milyen mértékben bővül a hazai nukleáris ill. megújuló energiából származó kapacitás. A nukleáris kapacitások nagyarányú, ambiciózus bővítése és a megújuló energiatermelés arányának megcélzott emelése esetén is az áramtermelésben közel 40%-os arányban lesz szükség földgázra.

A Nemzetközi Energiaügynökség 2012-es elemzése rávilágít arra, hogy a magyarországi földgázfogyasztás előrejelzése meglehetősen nehéz, ugyanis mind a lakossági, mind az ipari szektorban jelentős megtakarítási potenciálok vannak (2030-ig akár 1,5-2 milliárd köbméter takarítható meg). Ugyanebben az időszakban ugyanakkor a földgáztüzelésű erőművek elterjedése és nagyobb arányú használata 3,5-4 milliárd köbméteres fogyasztásnövekedést eredményezhet.

A földgázforrások diverzifikációja kiemelt cél mind a hazai közép és hosszú távú kormányzati energiastratégiában, mind az Európai Unió számára. Ugyanakkor a Nemzeti Energiastratégia is elismeri, hogy várhatóan 2030-ban is az Oroszországból származó földgáz lesz a meghatározó a hazai, valamint a teljes közép-kelet-európai regionális piacon, míg az alternatív forrásokból származó földgáz csak kisebb mértékben, kiegészítő és biztonsági forrásként vehető számításba.

(Forrás: Nemzeti Energiastratégia 2030, 2011. július; International Energy Agency Oil & Gas Security / Emergency Response of IEA Countries, 2012)